2014. november 18., kedd

Nyílt levél egy fogyókúrázónak



Kedves Tudom Hogy Most Is Éppen Gyúrsz!


 Hogy vagy mostanság? Remélem jól. Én megvagyok, bár nem nagyon vagyok oda a hideg napokért, de ezt dobta Természetanya. Igen, igen, mostanság nagyon oda kell figyelnem, mert ilyenkor nagyon könnyen felfázom, és beteg leszek, úgyhogy te is vigyázz az egészségedre! Jut eszembe: a múltkor említetted, hogy nem érzed magad túl jól. Remélem nem a miatt a flancos fogyókúra mániád miatt… Jó, jó tudom, hogy nem szereted, ha szóba hozom, de tudod, hogy utálom, hogy nem eszel rendesen.

Azt mondjuk megértem, hogy ha azért csinálod, mert nem érzed jól magad a bőrödben. Én is voltam így. Nem voltam elhízva, bár ez inkább egy relatív fogalom. Egyszerűen csak nem éreztem jól magam, szóval minden nap tornáztam fél órát, kicsit jobban odafigyeltem az étkezésemre, és idővel leszaladt az az 1-2 fölös kiló. Persze nálam azért más volt a helyzet, de ezt majd máskor, nem untatlak.

Tulajdonképpen e miatt írok neked. Elfoglalt vagy meg minden, de már nem tudom magamban tartani a véleményem. Tudod, hogy milyen vagyok, na.


A múltkor találkoztunk a városban, persze néhány szót váltottunk csak egymással. Olyan sápadt voltál, nem csattantál ki túlzottan az egészségtől, pedig jó volt az idő, egészen tűrhető, még a nap is kisütött. Nem tudtam nem észrevenni a bevásárlószatyrot a kezedben. Sok-sok zöldség meg gyümölcs. Ejha, te aztán tényleg belecsaptál az életmódváltásba. Aztán jobban megnézve észrevettem egy vízhajtó teát is. Hm, gondoltam, biztosan tartasz egy 2-3 napos tisztítókúrát, az senkinek nem árt meg. Rá is kérdeztem, - emlékszel - te pedig azt válaszoltad, hogy ez már a második doboz a hónapban, mert úgy is minden nap megiszol egy bögrével, és hamar elfogy.  De már annyira szenvedsz tőle, mégis iszod, mert biztos jót tesz. És hogy ne húzogassam a szemöldököm, nem kérsz a kiselőadásból. Persze nem szóltam semmit, mert gondoltam, valóban a te dolgod.


Tudom, hogy minden nap tornázol Rubint Rékával vagy éppen az aktuális digitális edződdel. Tudom, hogy reggelire csak egy almát eszel, és ha későn érsz haza, nem is eszel sokkal többet, mert úgy vagy vele, ilyenkor már nem is szabad enni, csak jobban hízol tőle. Tudom, hogy számolgatod a kalóriákat, hogy minden címkét meglesel, mennyire káros ez a te fogyókúrádra. Tudom, hogy ha a tükörbe nézel, nem tetszel magadnak. Tudom, hogy nem szeretsz testhez simuló ruhákat felvenni, mert szerinted itt-ott kilátszódnak az általad csak „hurkáknak” nevezett részek. Tudom, hogy amikor csak teheted, mérlegre állsz, és szörnyülködsz, hogy még mindig nem fogytál eleget.


És tudod, hogy mit tudok még?


Azt, hogy ez mind csak hülyeség. Tudom, hogy régebben imádtál éjszakai bulik után bevágni egy nagy szelet pizzát, és közben azon röhögni, hogyan könnyezünk a chili szósztól. Tudom, hogy ha elmentünk vásárolni, mindenfélét felpróbáltál, és azon röhögtél, hogy lehet ilyen borzalmas ruhákat kitenni a boltok polcaira. Tudom, hogy imádtad a csokit, és most is imádod, de nem mersz enni, mert félsz, hogy akkor hiába volt minden. Tudom, hogy mennyit nevettünk a csont és bőr kifutómodelleken, és mennyit szörnyülködtünk azon, hogy vattát és pezsgőt tömnek magukba, csak hogy ne ájuljanak el az éhségtől. Tudom, hogy félsz, veled is ez történik majd. Tudom, hogy szeretnél változni, és ezzel nincsen semmi baj. De azt is tudom, hogy ennek nem lesz jó vége, és féltelek. Félek, hogy átesel a másik oldalra, és tönkreteszed a szervezeted és a tested. Tudom, hogy nem szereted, ha papolok, de hidd el, jót akarok neked.


Szóval csak annyit akartam mondani neked ezzel, hogy hidd el nekem,



gyönyörű vagy.


A hatalmas barna szemeid, a humorod, a vicces nevetésed, a fülig érő mosolyod, a csipkelődő megjegyzéseid, az értékrended, és az, hogy ha bármi baj történik, te mindig ott vagy. Igazi barátnő vagy, aki kedves és megértő. Ne akarj más lenni csak azért, hogy a világ elfogadjon.

A jövő héten összefuthatnánk, ha gondolod, személyesen is beszélhetünk erről. Persze ha nem sértődsz meg rajta. Ígérem, nem szekállak, hogy egyél rendesen. De azért bedobhatnánk egy pizzát… tudod, mint régen.



Addig is, vigyázz magadra. Szeretettel ölel,

Dalma

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése