Ez csak egy szösszenet lesz. De tényleg. Legalábbis arra van
tervezve. Persze az ember hiába tervez el valamit, ha az később úgy is teljesen
mássá válik, vagy haszontalan lesz, mert időközben megváltoztak a körülmények. Ki ne utálná, mikor a
dolgok nem a tervek szerint alakulnak?
Ember tervez… bla bla bla! Miért is ne lehetne úgy, ahogy én
akarom? Hiszen, minket, embereket eleve
arra programoztak hogy úgy járjunk és kelljünk, ahogy nekünk tetszik. És miért
akarnánk természetünknél fogva máshogy működni? Mindenkit értek már pofonok.
Sok pofont kaptam én is. De még fiatal vagyok. Fogok kapni eleget... Addig is élvezem az életet, ami megadatott. Teljesen mindegy kitől és hogyan,
nem a vallás vagy az ősök a lényeg. Ez van, ezt kaptad, hát hozd ki belőle a
legjobbat! Nem kenyerem az önsegítő könyvek és egyéb ráolvasások ajánlása. Müller, Oravecz, Coelho… hagyjuk már! Most komolyan: ezek az emberek
honnan tudják, hogy a lelkünk, az önérzetünk, az életünk hányadán áll?
Sehonnan.
Akkor miért is hallgassunk rájuk? Mert saját magunkat csak
mi magunk érthetjük meg igazán. Ha becsukod a szemed, és elhallgatsz egy
pillanatra, talán te is rájössz, mire van szükséged. És ha már megvan, mit
kezdesz vele? Tedd azt, ami jól esik, tégy úgy, ahogy érzed, amit szükségesnek érzel ahhoz, hogy élni tudj. Hogy élj egy olyan életet, amilyet
kívánsz magadnak. És ha nem teljesül be magától, csináld meg a saját életed.
Új életfelfogás? Spontán döntés? Nem tudom, de ezen túl így
gondolkozom majd. Te pedig tégy belátásod szerint. A jelszó egyszerű:
Csináld magad és élj!
Mindegy, hogy festenél, vagy gyereket vállalnál, esetleg másokon
segítenél, kiveszel egy szabadnapot, vagy csak sétálsz egy nagyot. A lényeg,
hogy tedd, amit jónak vélsz. Ennyire egyszerű az egész.
Dalma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése