2016. január 31., vasárnap

10 tipp a tavasz szerelmeseinek, avagy: Így éld túl a februárt

Január utolsó napján szembesülni a ténnyel, hogy még egy hónapot kell várni a tavaszra, nos, egészen lelombozó. Én ezt a hónapot mindig is a "túlélés időszakának" tartottam, hiszen ilyenkor már nem kell senkinek se a hó, se a fagy, főleg úgy, hogy ezeknek leginkább csak az utóhatását, vagyis a latyakot és a sarat kapjuk csak a csizmánkra. Főleg, amikor az egészet megfejeli természetanya egy kiadós esővel... Brrr.

Na mármost, mivel én jócskán optimista embernek tartom magam, és bár a február nem tartozik a kedvenceim közé, elhatároztam, hogy most nem fogom úgy túlélni ezt a hónapot, hogy csak vonszolom magam és sírok a március után. Összeszedtem 10 dolgot, amivel biztosan más tavaszmániásnak is könnyebben megy majd az évszakváltás utáni vágyakozás.


Avagy így éld túl a februárt:


1. Tervezz előre!

Ilyenkor alapvetően mást nem is nagyon tehetsz. Ha te az a fajta vagy, aki csak akkor szervez magának kinti programot, ha bejön a jó idő, akkor most ez a tervezés időszaka lesz. Mit, hol, mikor, kivel, mennyiért? Ha pedig tavaszi házfelújításra készülsz, jobb előre listázni a teendőket, felhívni a szakembereket, stb. Bármit is szeretnél tenni, azt egyelőre csak eltervezni tudod, de már ez is jó érzéssel tölthet el.



2. Csalogasd be a tavaszt az otthonodba!

Jácintot már lehet kapni, az enyém itt virul az ablakban. Nem is lehetne ennél nagyobb löketet adni a napnak, csodás látvány, az illata pedig mesés! Persze sok már dologgal is be lehet csempészni a tavaszi hangulatot a lakásba: cseréld le a téli dekorációt pasztell színekre, virágokra, sok-sok zöld színre (ami akár szobanövény is lehet), és ha nem tartod túl kislányosnak, még dekorpillangókat is tehetsz egy-egy helyre. Nekem mondjuk egész évben díszítik a szobámat, de hát én lepkemániás vagyok időtlen-idők óta, nincs rá más mentségem...
3. Csalogasd be a tavaszt a lelkedbe!

Nekem vannak kifejezetten olyan zenéim, amiket leginkább tavasszal hallgatok. Olyanok ezek, mint a karácsonyi dalok, hiszen azokat csak decemberben üvöltetjük max hangerőn (tisztelet a karácsony-mániás kivételnek, akik nyáron is szükségét érzik egy jéghideg limonádé mellett a Szürke patást dúdolni...). Szóval ezek a dalok mindig meghozzák a kedvem a tavaszhoz, és kicsit megnyugtatnak, hogy nemsokára szedegethetem a hajamból a cseresznyevirág szirmokat.

4. Kedveskedj magadnak!

Vegyél virágot, csak úgy, magadnak! Nem kell feltétlenül a drága virágüzletbe betérni (én nem egyszer kaptam spontán szívrohamot, amikor a félig hervadt fehér rózsát akarták rám sózni horribilis összegért). Ilyenkor gyakoriak a belvárosban fel-felbukkanó virágárus nénik, tőlük jó áron lehet szép csokrokat kapni. Nálunk van egy cuki néni, aki nem is ír ki árat, amennyit gondol az ember, annyit ad neki, és mindig gyönyörű virágai vannak.



5. Inspirálódj!

Pinterest, Lookbook, Tumblr, újságok, plakátok, vagy csak szimplán nézz körül a környezetedben. Már javában reklámozzák a tavaszi trendeket, akár öltözködésről, akár lakberendezésről legyen szó. Szerezz ötleteket utazáshoz, egészséges reggelikhez, nézz körül, milyen új arcápolók jelentek meg, mivel tudod felfrissíteni a téltől megfáradt bőrödet. Szívd magadba a közelgő tavasz illatát, és éledj újjá te is egy kicsit.

6. Állj meg egy pillanatra!

Néha észre se vesszük, hogy mi történik az idővel, amikor tavasz után áhítozunk. Az esőben vagy szeles napokon csak haladunk A-ból B-be, hogy minél előbb fűtött helységbe érjünk. Pedig már februárban is előfordul egy-egy tavaszt jelző madárszó vagy derengő napsütés. Ja, és szívjátok magatokba ezt a kevés D-vitamint, mert februárban elég gyakran betegszenek meg az emberek.



7. Tegyél rendet!

Jó, persze, tavaszi nagytakarítás, de most nem erre gondoltam. Vagyis csak részben. Ilyenkor már alig várom, hogy felvehessem a tavaszi cipőimet, de amikor pont beüt az első napos idő márciusban, persze hogy reggel keresgélem a dobozok között a tornacipőmet. Ezt megelőzve, tegyél rendet a lábravalók között, takarítsd meg őket, hogy felkészülten bújhass beléjük egy kellemes tavaszi reggelen. Ugyanezt megteheted a gardróboddal is, vagy a szobádban, hiszen annyi felesleges dolog gyűlik fel télen, nem árt egy kis frissítés.

8. Használj könnyű, virágos parfümöt!

A február ugyan még a télhez tartozik, de ki mondta, hogy nem lehet csalni? Én már előszedtem a tavaszi parfümömet, szóval néha, ha búskomor a reggelem, ebből fújok egy kicsit magamra, és mindjárt jobb lesz a kedvem. Nyugodtan használj könnyedebb illatokat, mert azok legalább a saját aurádban repítenek virágos mezőkre.

9. Csempéssz egy kis tavaszt a mindennapokba!

Lepj meg mindenkit és libbenj be a munkahelyedre vagy az iskolába tavaszi hangulatban. Lazán befont haj, virágos minták, világos anyagok, és persze egy kis mosoly. Tutira mindenkinek leesik majd az álla, amikor leveted a vastag téli kabátodat, és egy tavasz-tündér bújik ki belőle!



10. Check!

Avagy vezess naptárat, ahol minden este kipipálsz egy napot, és számolod, mennyi van még a következő hónapig. Apró öröm, de sokat számít. Nekem ez lóg az ágyam mellett, és már alig várom, hogy a márciusira cserélhessem:


Amúgy kiszínezhető mandala, szóval még meg is nyugtat. Az egész naptárat itt tudjátok letölteni!


Persze minden időszakot ki kell élvezni, és hogy ne bántsuk szegény februárt annyira, nevezzük el ezt a hónapot a készülődés időszakának! Nem csak karácsony előtt lehet ilyen, ha jön a kedvenc évszakod, de még legalább 30 napot kell rá várni, iktass be hasonló módszereket a túlélésre. Így elkerülheted a rossz kedvet, és felkészülten kezdhetsz bele egy új időszakba.


Szeretettel ölel,


2016. január 25., hétfő

Inspiráció a hétre #14

Vagyis ami tervben és hangulatban van!


Outfit


A hétvégén átalakítottam a Mama egyik szoknyáját, ami neki nem kellett, de olyan jó állapotban volt, hogy nem volt szíve kidobni. És milyen jól tette! Bár a szabása nem volt nekem túl előnyös, így kezdenem kellett vele valamit. Úgyhogy egy teljesen egyenes szabású magas derekú szoknya lett belőle, majdnem olyan, mint a képen, csak egy picit rövidebb. A héten úgy tervezem, hogy a munkahelyen fog debütálni, hacsak az eső nem szól közbe...


Style


Tél van. Sapka. Ennyi.
(fújmikorleszmártavasz....)


Apró örömök


Ezzel nyugtatom magam (mármint nem azzal, hogy majd szanaszét köpködöm a vizet nyáron). Hideg van, meg állandóan felfázok, és a közelgő (pedig oly' távoli) tavasz egyre jobban a tervezett túrázásokra tereli a gondolataimat. Egyre többet agyalok, hogy merre induljak neki, beléptem néhány klassz túrázós csoportba, tippeket gyűjtök, szóval már nagyon várom. Most még csak apró öröm a túrázás gondolata, az igazi boldogság majd akkor lesz, ha ott lépkedek a mohával benőtt, tölgyesekkel teli gyönyörű magyar erdőinkben!


Body



Comb és fenék. Ezt a két területet nagyon elhanyagoltam edzés tekintetében, szóval a héten ezekre erősítek rá!


DIY


Borzasztó, hogy mennyi könyvet olvasok egyszerre, ezt nem lehet bírni könyvjelzővel! Szó szerint, egy kicsit lestrapáltam őket, de ezek a cuki baglyok olyan jól mutatnának mondjuk a Harry Potter kötetekben! *.*


Agy-jóga
(vagyis a rajzolás, ami kikapcsol és megnyugtat)


Amikor megláttam ezt a macska-mágust (vagymit), rögtön egy anime jutott az eszembe, és annyira megjött hozzá a kedvem, hogy úgy döntöttem, lerajzolom. Amúgy is olyan ismerős... tuti hogy láttam én már ezt a macskát egy animében, ajj nem jut eszembe....


Csak úgy


Ha tavasz, akkor tornacipő! Gondoltam, be kéne fektetni egy jó minőségűbe, meg amúgy is leárazások vannak, de most túrabakancsra gyúrok, az sokkal drágább, ugye... Szóval lehet csak betévelygek a Deichmannba aztán választok egy párezreset (a kínaikban évek óta nem veszek tornacipőt. Míg a régi kínai cipők 2 évet is kibírtak, addig a mostaniak már 3 hónapot se... higgyétek el, párszor teszteltem, beleuntam). Igaz, a legutóbbi Deichmannos sneakerem 1 év után szétjött, de ezek nem is nagyon bírják tovább. Jó, mondjuk azt tavasszal-ősszel hordtam, esőben, szélben, úgyhogy meg is értem, hogy nem bírta sokáig...


Jó ebédhez szól a...


Rachel Platten - Congratulations

Most akadtam rá Spotify-on a teljes albumra, és úgy komplett tetszik az egész. Ez az egyik kedvenc, bár a Hey, hey Hallelujah is nagyon jó! Ad egy plusz löketet, inspirációt az íráshoz, meg úgy mindenhez, főleg ebben a borúlátó januárban. Fight, girls!


Szép hetet Mindenkinek! <3



(linkek a képekre kattintva érhetőek el)

2016. január 24., vasárnap

A fűzős és az öltözködés - H&M

Fűzősként megtanultam: akárhogy is próbálok egy mezei ruhaboltban bármit is találni, csakis a legeldugottabb, legutolsó üzletben lelek magamnak korzettkompatibilis ruhákat. A használt ruha üzletek ilyenkor igazi életmentők, de szeretek fast fashion üzletekben is nézelődni. Remek basic darabokat találni, amiket nem féltek, hiszen a fűző igazi ruhagyilkos... Gondoltam adok egy kis inspirációt korzettes társaimnak, hol érdemes vásárolni. Az első páciens a mindenki által jól ismert H&M.

Nem mondom, hogy mindig jó minőségű az általuk kínált ruhaosztály, mert találkoztam már mosás után is szöszölő felsőkkel, szóval ki lehet fogni mindennapokat megkeserítő gyöngyszemeket. A H&M-nél általában a basic ruhák között szemezgetek, de nadrágot is érdemes lehet ott vásárolni. Ezt az egyet még nem próbáltam, de barátnőmnek van pár farmerje onnan, és meg van velük elégedve. Legalábbis az árukhoz mérten hozzák az elvárt minőséget. A leggingsek szintén nyerők, de nem sokkal jobbak a kínai üzletekben kaphatóaktól... igaz, kicsit talán tovább bírják a strapát, de úgy is mindkettő anyaga ugyanonnan származik... Szóval azok között is szemezgethettek, sőt, én otthoni szabadidőt is ott vettem, nagyon kényelmes az anyaga, és korzettel is működik! És hogy mi az abszolút nyerő nálam? Hogy a legtöbb farmer és nadrág magas derekú, vagyis fűző alatt is nagyon kényelmes viseletek!



Nadrágok







Basic, baby!







Kardigánok és pulcsik


link, link, link, link, link, link


A basic osztag a kellemes pamutdzsörzé anyagokkal és a hordható szabásokkal mindig megörvendeztet, de vigyázzatok, némelyik a fent említett "mosás után is szöszöl" problémával küzd! Viszont van egy passzos ruhám tőlük, hasonló a fenti feketéhez, csak szürkében. És fűzővel is vettem már fel, nagyon kényelmes :)

A pulcsik is hordhatóak, a legjobb a karban szűkített bő fazonú szürke felső, ami alatt a fűző észrevétlen maradhat, nem mellesleg meleg is! Bár inkább a kardigánokat javaslom, sokkal egyszerűbb le-föl venni őket, ez korzett esetében lényeges szempont.

Remélem tudtam segíteni, és olyan darabokat válogatni, amik ha egy szezon múlva el is tűnnek, de hasonló szabású darabok mindig lesznek a H&M-nél, én itt mindig találok korzettkompatibilis ruhákat!



Szeretettel ölel,


2016. január 18., hétfő

Inspiráció a hétre #13


Vagyis ami tervben és hangulatban van!


Outfit


Nem, nem viccelek... Gondoltam, teszek ide egy fancy képet a Frozenes Elzáról vagy mittudomén... Gyerekek, reggel fél 7-kor bitangpusztulatos hideg van kint! A januárt és a februárt amúgy se szeretem, de hogy még az irodában is pléddel kell körbetekernem magam, az már kész összeesküvés... nem, nem úgy, ahogy a képen, csak úgy kulturáltan az ölemben, szépen kisimítva...
A telet nem nekem találták ki...


Style


Az megvan, hogy ha kabáton kívül van a hajad, akkor 5 másodpercenként szedegeted a szádból meg a szemedből, ha meg kabát alatt, akkor meg hülyén nézel ki sapkában? Na ugye, hogy ugye...


Body


A planking nagyon jót tesz a gerincnek... na meg a hasizomnak. Én most erre állok rá a héten, mert tényleg jó hatással van rám. Talán megpróbálkozok egy-két variációval is, hátha nem esek össze tíz másodperc után :D


Csak úgy


Aki rövid időn belül kitalálja, honnan van ez a szöveg, annak jár a pacsi! Majd egyszer ez is ki lesz hímezve, legalábbis tervbe van véve.


Agy-jóga
(vagyis a rajzolás, ami kikapcsol és megnyugtat)


A skicceket mindig is jobban szerettem az órákon át tartó pingálásoknál. Ami persze nem azt jelenti, hogy azok nem szépek, sőt, azoknak éppen az a lényegük, hogy tökéletesek legyenek. A skiccnek is megvan a maga szépsége, ami az egyszerűségben rejlik. Imádom <3


Esti mese


Hááááát... jó, jó, meg kell hagyni, élvezetes, szóval ezzel nincs is baj. Viszont ennél kiszámíthatóbb cselekményt még az életben nem olvastam. Mondom, jónak jó, de Sherlock Holmes már csak attól kitalálná a csattanót, ha ránézne a borítóra. Bocs.


Jó ebédhez szól a...


Adele Carpool Karaoke

Nem, ez nem egy dal, hanem egy amerikai talk show, pontosabban a The Late Late Show with James Corden nemrégi adásából egy részlet. A videó megnézése után rájöttem, hogy Adele mekkora arc, és hogy James, a műsorvezető zseniális! Nem nagyképű, tirpák, szenzációhajhász, hanem valóban egy humoros és egyedi személyiség, aki tényleg szórakoztatni akar, minden erőlködés nélkül. Imádom, ahogy van, ha majd jobban tudok angolul, biztosan nézni fogom! A videót már kb 40 millióan látták, annak az 1/3-a tutira én voltam...


Szép hetet Mindenkinek! <3


2016. január 17., vasárnap

Mennyire ismered Önmagad?

Az új évet valahogy én mindig is egy szakításként éltem meg. Szép volt, jó volt, elég volt. Az emberek ilyenkor sokkal hajlamosabbak új dolgok felé nyitni, rég elfeledett vágyakat leporolni, és újult erővel nekivágni az ismeretlennek. Életmódváltás, új frizura, költözés, az összes bejegyzés törlése a blogról, hogy "tiszta lappal kezdjenek". Pedig a december 31. csak egy nap, épp olyan, mint a többi. Van, aki az új évet szeptembertől számítja, van, aki a születésnapjától, és van, aki akkor lép rá egy új útra, amikor valami fontos szakasz zárul le az életében.

Mindenki cipeli a saját keresztjét, bár jómagam ezt a kifejezést sosem kedveltem igazán. Egy baráti beszélgetés kellős közepén, amikor az alkohol és a szivarfüst már kellőképpen előcsalogatta belőlünk a filozofikus gondolatokat, valaki bedobta egy hosszúra nyúlt lelki vallomás után, hogy "ez az Én keresztem". S miután kellőképpen körbepillantott a megszeppent tekinteteken, feltette a nagy kérdést: Nektek mi a keresztetek?

Kereszt? Jó, nyilván ez amolyan bibliai átvétel, s talán nem is kell olyan komolyan venni ebben az értelemben. Mert maga a kifejezés - szerintem - nem azt jelenti, hogy van valami (esetleg több dolog), ami negatívan befolyásolja az életünket, és ezt nap, mint nap cipelnünk kell magunkon, még több szenvedést okozva magunknak. Ez inkább egyfajta továbblépés, hiszen nem felejthetjük el a keresztünket, mert ez az, ami megerősít minket. És nem baj, ha visszük magunkkal az új úton, mert kell, ami emlékeztessen minket, honnan indultunk, és merre tartunk.



Szóval néztem magam elé, és gondolkoztam. Aztán végül már nem jutott rám idő, szerencsére másfelé kanyarodott a beszélgetés. Nem mintha tudtam volna rá válaszolni, s még másnap is ezen törtem a fejem. Mi az én keresztem? Mi az, amit folyton cipelek, mi az, ami mindig megakadályoz mindenben, és nem enged kiteljesedni?

Aztán egyszer csak meglett a válasz, úgy teljesen a semmiből: A keresztem én magam vagyok.

Furán hangzik, de tulajdonképpen erről van szó. Nincs olyan, hogy más tehet róla. Nincs olyan, hogy egy betegség valaki másnak a hibája. Ez mind olyan dolog, amiért csakis mi lehetünk a felelősek. Ez talán kicsit erős, de megmagyarázom. Maradjunk az előbb említett példánál. Ha nekem valamilyen betegségem van, az nyilván nem azt jelenti, hogy én tehetek róla közvetlenül. Ez persze összetett dolog, mert ha percenként gyújtok rá egy cigire, ne csodálkozzak, ha pár éven belül vért köhögök... De ha éppen egy olyan betegségről van szó, amiről nem direkt tehetünk, az nem a mi hibánk. De felelősek vagyunk azért, ami ez után következik. Mit teszünk azért, hogy meggyógyuljunk, egyáltalán van rá hajlandóságunk, vagy lelki erőnk, hogy tegyünk azért, hogy jobb legyen? Millió kérdés, de csak egy megoldás: Aki a saját keresztjét cipeli, az igenis tegyen azért, hogy ez a kereszt ne döngölje a földbe, hanem erőt adjon ahhoz, hogy tovább tudjon menni az úton.

Visszatérve arra, miért én vagyok önmagam keresztje, az a fentebb említett újrakezdéshez kapcsolható. Amikor véget ért az életemben egy korszak, hirtelen nem tudtam, mihez kezdjek magammal. Furcsa volt, és teljesen más a megszokottól. Végül úgy döntöttem, hogy nem stresszelek rajta, lesz ami lesz alapon éltem az életem. És rájöttem, hogy mennyivel jobb így.

Előtte mindig igyekeztem megfelelni másoknak, szabályokkal körbevéve, olyanokkal, amelyekkel sokszor magam sem értettem egyet. Hagytam, hogy mások befolyásoljanak, mert ők elképzeltek nekem egy jövőt, és nekem úgy kellett élnem. A legdurvább az egészben, hogy mindezt észre se vettem, de mindig is éreztem, hogy valami nincs rendjén. Cipeltem a keresztem, vagyis azokat a gondokat és bajokat, amelyek a döntéseim miatt következtek be az életemben. Cipeltem a kicsit sem önmagam a mások által kitaposott úton, és közben nem vettem észre, mennyire elveszítem a saját értékeimet.



Amikor erre rájöttem, tudtam, hogy változtatnom kell rajta. Ehhez a változáshoz mások segítsége is kellett, akik egyáltalán nem vártak el tőlem semmit, és közvetve vagy közvetlenül arra buzdítottak, hogy legyen saját véleményem és saját utam, ami ugyan egy kesze-kusza, probléma-indákkal benőtt ösvény, néhol veszettül magas lejtőkkel, néhol félelmetesen mély szakadékokkal - de az enyém. Ezeknek az embereknek sokat köszönhetek, mert adtak a kezembe egy "lándzsát", amivel szétszedtem magam előtt az akadályokat. Az általam kitisztított utat viszont úgy kellett megtennem, hogy újra megtaláljam a valós énemet.

Ehhez teljesen vissza kellett nyúlnom a gyerekkoromhoz, amikor még szabadon elképzeltem magamnak egy jövőt, és megfogalmaztam magamnak az álmaimat, amiket tudtam, egyszer elérek. Rájöttem, hogy mennyire elfelejtettem ezeknek a jelentőségét, és egészen eddig nem tettem értük semmit. Megfogadtam, hogy nem mehet ez így tovább, és tudatosan tettem és teszek jelenleg is azért, hogy ezek az álmok a közeljövőben teljesüljenek.

Aztán fogtam az otthoni és kollégiumbeli szobámat, és teljes takarítást végeztem bennük. Kukába kerültek azok a dolgok, amikre tudtam, hogy nincs szükségem, amik igazából nem az én értékeimet és személyiségemet tükrözték. Aztán csináltam egy motivációs táblát, a falakat teleaggattam az új rajzaimmal, mert ez is olyan dolog volt, amit évekkel ezelőtt imádtam, de abbahagytam. Sokat írtam, többek között ide a blogra, és egyfajta terápiaként megosztottam Veletek a gerincferdülésem történetét, ami szintén sokat segített. Bekereteztem és az asztalomra tettem olyan fotókat, amelyeken olyan emberekkel vagyok, akiket szeretek, és sokat adnak hozzá az életemhez. Előszedtem a régóta írt könyv- és filmlistámat, és már jópár tételt lehúztam róla azóta. Új mappákat nyitottam a Könyvjelzőim között, amik többek között a "Travel", a "Gasztronómia", az "Angol", a "Craft", és az "Állás" nevet viselik. Utóbbi azóta már nem használt mappa, helyére a sokszor látogatott "Karrier" mappa került.



Megtanultam megélni a pillanatot, spontánnak lenni, kinyitni a számat, ha nem tetszik valami, kocsikereket cserélni, gerincfűzőben biciklizni, saját értékeket felállítani és megvédeni, tudatosan rendszerezni az életemet, és leküzdeni a félelmeimet. Már nem cipelem a keresztem, inkább csak zsebre vágtam, hogy néha megtapogatva emlékezzek arra, hogy honnan indultam, és lépjek még egyet azon az úton, amelyet méltán nevezhetek a sajátomnak.

Nehéz és hosszadalmas időszak megismerni önmagad, tele kétséggel, kellemes és kellemetlen meglepetéssel, de megéri. Nincs ugyanis fantasztikusabb érzés annál, amikor sikerül elérned valamit, és tudod, hogy mennyit küzdöttél érte. Ez pedig mérhetetlen boldogsággal és büszkeséggel tölt el.

Legyetek önmagatok, és ne féljetek kiállni a véleményetek mellett! Így már nem is olyan nehéz cipelni azt a keresztet.


Szeretettel ölel,

2016. január 11., hétfő

Inspiráció az évre - 2016

Igyekszem minden hétfőn egy inspirációs bejegyzéssel indítani, ami egyben erőt és motivációt ad az elkövetkezendő hét naphoz. Most 366 naphoz (szökőév, hoppá!) kell ez a motiváció.

Nem szokásom újévi fogadalmakat tenni, és most se fogok. Viszont az inspirációban, és a motiváció erejében rendíthetetlenül hiszek! Minden év december 24-én este, amikor este lefekszem, és a karácsonyfa fényei még bevilágítanak a szobába, átpörgetem a fejemben az elmúlt egy évet. Nem tudom, talán a Szenteste hangulata teszi, de ilyenkor elgondolkozom, mi volt jó, mi volt rossz, mit értem el, és mit szeretnék még elérni, miben szeretnék javítani, fejlődni, és hogy mennyi lépést kell még megtennem ahhoz, hogy elérjem az álmaimat.

Összeszedtem tehát, mik azok a dolgok amiket elterveztem, és már folyamatban is van a megvalósításuk!

2016-ra fel!


Utazás


Nagyon szeretném bejárni a világot, nyilván bizonyos keretek között maradva. Először kicsiben kezdem, aztán jönnek nagyok, de arra még kell pár évet várni. Így most elsősorban a környező országok között nézelődtem, mint lehetséges úti célok. Európa telis-tele van csodálatos helyekkel, amelyekben a történelem, a kultúra és a hazaszeretet mellett ott vannak a király street food helyek, a legjobb pubok, na meg a rengeteg kirándulóhely, amely csak arra vár, hogy felfedezzék. És ha már itt tartunk...


Túrázás, kirándulás


Természetközeli embernek tartom magam, és tudom, hogy néha igazán csak az kell, hogy kint legyek, csendben, ahol még a gondolataim is lenyugszanak. Régebben imádtam túrázni, a legkedvesebb családi nyaralásaim is azok, ahol a legtöbb időt a zöldben, a tiszta levegőn töltöttük. Kempingezni pedig az egyik legkirályibb dolog a világon! A tél vége felé első dolgom lesz beszerezni egy strapabíró túracipőt, aztán irány Magyarország! Először a lakóhelyemhez legközelebb eső túraútvonalakat tervezem végigjárni, aztán jöhetnek hazánk legszebb kirándulóhelyei! Az biztos, hogy a nyári hétvégéimen nem fogok unatkozni!


Edzés


Augusztus óta igyekszem odafigyelni a heti rendszeres testedzésre, mert meguntam, hogy állandóan hízok és fogyok felváltva. Egészen eddig hosszabb-rövidebb időszakokban végeztem az otthoni tornát, most viszont egy jó kis edzéstervet állítottam fel, a jobb időbeosztás érdekében. A karácsonyi plusz kilók máris lementek, de az étkezésemre is nagyobb figyelmet fordítok. A hasizmom még nem olyan, mint a képeken, de egyre szebb az összkép, remélem bikiniszezonra teljesen elégedett leszek!
(ja, és nem utolsó sorban élvezem is az edzést, de nagyon!)


Egy fűzős vallomásai


Több, mint egy éve volt, hogy elkezdtem írni a gerincferdülésemről, és azóta is nagyon szeretek erről a témáról publikálni. Hihetetlen, hogy eleinte mennyire nehéz is volt ez... Nektek is rengeteget köszönhetek, a sok üzenet, a kommentek, a visszaigazolások, a sok-sok biztató és kedves szó amit Tőletek kaptam rengeteg erőt adott! Rendkívül hálás vagyok ezért, és továbbra is törekszem arra, hogy egyenesbe jöjjek! Két fotózást is végigcsináltam fűzőben, de szeretném idén megmutatni még több képben, hogy nem is olyan rossz dolog korzettesnek lenni! Majd meglátjátok! ;)


Karrier


Három hónapja dolgozom életem első igazi munkahelyén, amit imádok, és már most rengeteget fejlődtem! Sok minden van még, amit a foglalkozásomról tudnom kell, és most jöttem csak rá igazán, hogy az egyetemen hiába vernek minden a fejembe, az ember igazán a munkahelyén tanulja ki a szakmáját! Mindemellett az angol tanulást is erősebbre fogtam, hogy a nyelvvizsga után egy szakmai nyelvvizsgát is tehessek. Ami pedig az irodai outfiteket illeti, nos, azt hiszem, kezdek blézer mániás lenni... Igaz, hogy nem a ruhától leszek jobb szakember, de az, hogy minden nap munkára készen és csinosan öltözöm fel, ad egyfajta magabiztosságot, ami a teljesítményemen is meglátszik!


Írás


A blogon való írás tette ki tavaly a leginspirálóbb elfoglaltságomat, és egyben életem értelmét, az írás szeretetét is itt élveztem ki. Nagyon kevesen tudják, hogy valójában milyen terveim vannak ezzel már vagy 12 éve, de annyit elmondhatok, hogy lapul néhány regény-kezdemény a tarsolyomban! :) 2016-ban jobban rámegyek erre a témára, mert a legfőbb álmomat sosem fogom feladni! Persze a blogot se hanyagolom, rengeteg ötletem van, és a löket is megvan, úgyhogy nem maradtok nélkülem idén sem, bwahahaha.


Rajzolás


Egyre jobban megy ez drágáim, egyre jobban... A rajzolás rendkívül megnyugtat, és a végeredmények is egyre pöpecebbek, hiszen csak gyakorlás kérdése az egész! Idén is szeretnék új dolgokat kipróbálni, és már kezd kirajzolódni a stílusom, aminek nagyon örülök! Természetesen ez az elfoglaltságom megmarad hobbiként és léleksimogató tevékenységként, amire nem kell rágörcsölni. Szívből ajánlom nektek is!


DIY


Az egyik szekrényem alján DIY-ra váró ruhadarabok, anyagok, kellékek várják, hogy valami szépet és hasznosat varázsoljak belőlük! Régebben sokat varrtam, idén újra visszatérek ehhez az elfoglaltságomhoz, már amennyire időm engedi. Ezeket a blogon is szeretném dokumentálni, remélem ez is összejön majd 2016-ban!


Kívánom, hogy legyen csodálatos évetek, és mert az írásban amúgy is szeretem "kinyitni a számat", hát csak annyit, hogy remélem, 2016 is olyan fasza év lesz, mint a tavalyi! ;)

Szeretettel ölel,