2014. november 3., hétfő

Ne légy tökéletes!



Pontosabban: ne ragaszkodj görcsösen az előírt tökéletességhez. Az nem szexi. Semennyire.

Forrás: Giphy


Nem vagyunk gépek, nem tudjuk magunkat beprogramozni, hogy ekkor és akkor ilyenek meg olyanok legyünk. Persze, a tökéletesség relatív fogalom, mindenkinek mást jelent. Egy nehéz munka végén felállni (vagy éppen leülni, ki mit végez) és azt mondani, na, ez tökéletes lett, jó dolog. Neked lehet az. A főnöködnek már nem biztos. És ha ő azt mondja, hogy ötödszörre is fuss neki újra, akkor ötödszörre is le*nyázod, persze csak magadban.

Elcseszett dolgok ezek, kérem.
Mert a világ pont így működik. Plakátokon, újságokban, a szomszéd új autójában ugyanazt látjuk: célt. Mert a világ így akarja. Azt akarja, hogy legyen szép, formás popsid, legyen pöpec autód, házad, járj elit helyekre, mert miért ne, és amúgy is, a fejlődő országokban már mindenki ezt teszi. Alkalmazkodni, alkalmazkodni, alkalmazkodni! Ha meg ezekkel a dolgokkal nem rendelkezel, szar alak vagy.


Forrás: Giphy


Ja, hogy ez így durva? Lehet hátrálni, és azt állítani, ez hülyeség, de attól még igaz. Mióta az ember kimászott a barlangjából, a világ ezt sugallja felénk. Ha úgy vesszük, sokkal többet nem is változtunk: az erősebb vadássza le az állatot, a bátrabb viszi el a nőt, a gyengébb meg a fejét vakargatva bólogat, hogy igen, én is ilyen leszek. Példát lehet venni másokról, nincsen abban semmi rossz. De ne akarjunk másokhoz hasonlítani. Sőt: ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz állandóan, könyörgöm! Mindenki egyéniség. Mindenkinek mások a céljai, az értékei, különbözőképpen látjuk a világot. Ne akarjunk ugyanolyanok lenni. Ennyire „tökéletesek” pedig semmiképp.

Magunkat szépnek tartani jó dolog. Sőt, egyes embereknél ez kész áttörés, mert sokan nem képesek elfogadni a testüket, vagy az arcukat. Sajnos erről is a világ tehet, mert folyton azt látjuk mindenhol, hogy milyen gyönyörű haja van, és hihetetlen jó alakja, meg mennyire szép, én sose leszek ilyen... A szépségideálok folyamatosan változnak. Hol vannak már azok a régi szép idők, amikor a nő fogalma egyet jelentett a telt, természetes szépséggel?

Forrás: Pinterest

Manapság inkább ennek ellentétje dívik. És ugye senki nem születik manöken alkatnak… legalábbis nem sokan. Ezzel nincs semmi baj. Uncsi lenne, ha mindenki ugyanúgy nézne ki, nem? Hol lenne akkor az egyéniség? Meg a különbségek? Mindenki máshogy néz ki, és ahogy növünk, egyre jobban megnyílunk, egyre többet látunk a körülöttünk lévő dolgokból. Éppen ezért, nem könnyű eljutni ahhoz az állapothoz, hogy valaki azt mondja magáról: igen, én ilyen vagyok, ezt elfogadom, hiszen így vagyok önmagam. Nem mondom, hogy ez egy gyors folyamat. Sok mindennek kell történnie ahhoz, hogy valaki észrevegye a saját testi adottságait, és még több, hogy teljes szellemében el is fogadja azt. Klassz dolog, ha valaki már átesett ezen, és őszinte elismerésem. Komolyan.


Forrás: Pinterest

Minden reggel tükörbe nézek, és azt mondom, nem vagyok olyan, mint más. A szemeim táskásak, a hajam kócos, az orrom viszont lehetne kisebb, a füleim meg helyesebbek. Aztán mosolygok egyet, mert rájövök, igen, ez vagyok én. Szép vagyok. Szépnek tartom magam. Boldog vagyok, hogy ilyen vagyok. Mert önmagam lehetek minden nap. Szeretek Dalma lenni.

Ez az igazi tökéletesség.

Dalma

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése